Elsőrendű Kémiai Kötések

Az anyagi halmazok atomokból, ionokból, molekulákból vagy ezek kombinációiból állhatnak. Fizikai és kémiai tulajdonságaikat az őket alkotó részecskék tulajdonságai és a részecskék között lévő kölcsönhatások határozzák meg. Az atomok elsőrendű kötésekkel (ionos, fémes, kovalens) kapcsolódhatnak egymáshoz, de ezek mellett másodrendű kötések is kialakultak, melyek jóval gyengébbek. A másodrendű kötések a molekulákból felépülő anyagokban, a molekulák között alakultak ki, három típusukat ismerjük. Erősségük kb. a tizede az elsőrendű kötésekének. Csak folyadékokban vagy szilárd anyagokban alakul ki, mivel rövid hatótávolságú. A fizikai állandókból (olvadáspont, forráspont) következtethetünk erősségükre. Diszperziós kölcsönhatás: Időleges töltéseltolódást alakít ki az atommagok rezgéséből adódóan. Pillanatnyi dipólusosság alakulhat ki, hogyha egy apoláris molekula közel kerül egy másikhoz. Ilyenkor az egyik molekula atommagja vonzó hatást gyakorol a másik molekula elektronfelhőjére. A molekula méretének növekedésével a pillanatnyi dipólusosság is növekszik, a kölcsönhatás erősödik.

• K�mia - 4.h�t - halmazok
• Általános kémia | Sulinet Tudásbázis
• Kovalens kötés – Wikipédia
• Kémiai kötések | Kalee 007
• 1. 2. Kémiai kötések – Érettségi harmincévesen
• Másodrendű kötések, molekularács - Kémia érettségi - Érettségi tételek
• Másodrendű kémiai kötések - Kémia kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com

K�mia - 4.h�t - halmazok

A töltéshordozók megnövekedett száma miatt a záróirányú áram növekedni kezd. A szabad elektronok a nagy térerősség hatására gyorsulnak, mozgási energiájuk nő. A kristály atomjaiba ütközve a leadott energia újabb elektronokat szakít ki a kötésből, ami lavina-effektust eredményez, és a záróréteget hirtelen elárasztják az elektronok és a lyukak, az áram ugrásszerűen megnő. Az áram korlátozása nélkül a kristály túlmelegszik és tönkremegy. Ezt a jelenséget felfedezőjéről (Clarence Melvin Zener) Zener-effektusnak nevezik. Ezt a jelenséget feszültségstabilizációra lehet felhasználni. A Zener-effektust alkalmazó diódát Zener-diódának vagy stabilizátor-diódának nevezik.

Általános kémia | Sulinet Tudásbázis

• Elsőrendű kémiai kötések
• Fizika @ 2007
• Másodrendű kémiai kötések - Kémia kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com
• A cigany magyar - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
• Duna tv ma esti műsora
• Általános kémia | Sulinet Tudásbázis
• A legfinomabb tojáskrém készítése: így készül a tojáskrém hagymával, tojáskrém recept - HelloVidék
• Új otp internetbank belépés

Kovalens kötés – Wikipédia

Fémek más fémekkel vagy nemfémekkel alkotott keverékei. Melyik kristályrácsra jellemző ez a kijelentés: 'olyan kristályrács, amelyben nagyszámú atom kapcsolódik össze kovalens kötésekkel. '? Fémrács Kémia kvíz: Okosabb vagy mint egy 7. -es?

Kémiai kötések | Kalee 007

Témakörök A kémiai kötés Kémiai részecskék (atom, ion, molekula) között létrejövő elektrosztatikus vonzás. Két típusa van: Elsőrendű kémiai kötések, melyek atomok, vagy ionok között jönnek létre és molekulákat tartanak össze. Másodrendű kémiai kötések, molekulák között jönnek létre és halmazokat tartanak össze. Legalább egy nagyságrenddel gyengébbek az elsőrendű kötéseknél. Az elsőrendű kémiai kötések Atomok, vagy ionok között létrejövő erős elektrosztatikus vonzás, mely molekulákat tart össze. A kötésben résztvevő részecske fajtája szerint három elsőrendű kötéstípust különböztetünk meg. Kovalens kötés Fémes kötés Ionos kötés Kötés típus Résztvevő részecskék Részecskéket összetartó erő Példa nemfém atomok atommagok és közös elektronok közötti vonzás H 2; CH 4 ionok ellentétes töltésű ionok közötti vonzás NaCl; CaO fém atomok fématomtörzsek és a közöttük delokalizált elektronok közötti vonzás Fe; Mg Kötés polaritás A kötésben lévő atomok vonzzák a kötő elektronpárokat. Ennek a vonzásnak mértéke az elektronegatívitás (EN).

1. 2. Kémiai kötések – Érettségi harmincévesen

A részecskék csak rezgőmozgást végezhetnek. A szilárd anyagok alakja és térfogata állandó. A szilárd anyagokat részecskéik elrendeződése alapján két csoportba sorolhatjuk kristályos anyagok és amorf anyagok. Amorf anyagok: nem képeznek szabályos rácsot, melegítése során folyamatosan, fokozatosan lágyulnak meg, nincs élesen meghatározott olvadáspontjuk. Amorf anyag például az üveg, a zsír vagy az amorf kén. Kristályos anyagok: részecskéik szabályos rendben, egy képzeletbeli térháló pontjaiban helyezkednek el. Élesen elhatárolható olvadáspontjuk van. Jellemezhetőek a rácsenergiával, ami 1 mol kristályos anyag gáz halmazállapotú részecskékre történő bontásához szükséges energia, jele E r, mértékegysége kJ/mol. A kristályos anyagokat négyféle rácsszerkezet alkothatja, ezek egyike a molekularács. Molekularács: rácspontokon molekulák vannak molekulákon belül az atomok között kovalens kötés, a rácsban a molekulák között másodrendű kötések alakulnak ki (hidrogénkötés, dipol-dipol kölcsönhatás, diszperziós kölcsönhatás) lágyak, olvadáspontjuk alacsony áramot nem vezetik pl.

Másodrendű kötések, molekularács - Kémia érettségi - Érettségi tételek

A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek ( ko: közös, valens: vegyértékű). Kémiai jellegükben azonos vagy különböző elemek atomjai között jön létre vegyérték elektronjaik közössé tételével. A kötés létrejöttének feltételei [ szerkesztés] részecskék effektív ütközése megfelelő energia pályaátfedés ellenkező spinkvantumszámú elektronok Kovalens kötés kialakulásakor két atompálya átfedésével egy molekulapálya jön létre. Ha kettő vagy több atom vegyértékelektronjai közös pályán mozognak, azt kovalens kötésnek nevezzünk. Például két hidrogén ha találkozik, "egyesülnek", mindkettőnek két elektronja lesz, azaz osztoznak azon a kettőn. Tehát: H• + H• → H−H (H 2) Csoportosítása [ szerkesztés] Szigma-kötés [ szerkesztés] A szigma-kötés (σ-kötés) olyan tengelyszimmetrikus molekulapálya, melynek szimmetriatengelye a két atommagon átmenő egyenes. Ez a legerősebb kovalens kötés. A szigma-kötések mentén lehetőség van az atomok rotációjára (forgására).

Másodrendű kémiai kötések - Kémia kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com

A témakörhöz tartozó feladatokat itt találod. Két bevezető videó a kémiai kötésekhez Elsőrendű kémiai kötések Elsőrendű kémiai kötések: a molekulák atomjai között Idonkötés Az ionkötés kialakulása egy választott példán bemutatva Pl. : a nátrium-klorid kristályrácsa Az egyszeresen pozitív nátrium-ionok és az egyszeresen negatív klorid-ionok vonzzák egymást, így alakul ki a kristályos szerkezet Konyhasó Itt és itt találsz egy feladatot az ionkötések és ionok kialakulásához. A konyhasó felépítése 2D-s és 3D-s ábrázolásban Kialakulásának magyarázata A pozitív és negatív töltésű ionokból –> szilárd halmazállapotban ionrácsos kristályt képeznek Az ellentétes töltésű ionok között elektromos vonzóerő, ionos kötés alakul ki Ionvegyületek tapasztalati képlete Tapasztalati képlet: a vegyület sztöchiometriai összetételét adja meg és az elemek egymás mellé írt vegyjelét tartalmazza A vegyjelek alsó indexe fejezi ki az összetevők legegyszerűbb arányát Pl.

Az elektronpár elektronsűrűségének maximuma a két atomot összekötő egyenesen található. Pi-kötés [ szerkesztés] A pi-kötés (π-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyet párhuzamos tengelyű p-pályák képeznek. Abban az esetben beszélhetünk pi-kötésről, ha a kötés síkszimmetrikus és a szigma-kötés tengelye a pi-kötés szimmetriasíkján fekszik. A σ-kötésnél gyengébb a kötőereje. A pi-kötés nem teszi lehetővé a kötésben részt vevő atomok szabad forgását. Az elektronpár elektronsűrűségének maximuma a σ-kötés alatt, fölött és mellett található. Datív kötés [ szerkesztés] A datív kötés olyan kovalens kémiai kötés, amelybe a kötő elektronpárt csak az egyik atom adja egy nemkötő elektronpárjával (pl. szén-monoxid). Delta-kötés [ szerkesztés] A delta-kötés (δ-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyben a két részt vevő atom d-pályái válnak közössé. Először a dikálium-oktaklorodirenátban (K 2 Cl 8 Re 2) fedezték fel, a két réniumatom között.

3. diszperziós effektus: mivel az elektronburok a maghoz viszonyítva rezgést végez, átmeneti dipólusok képződnek, amelyek vonzzák egymást. A van der Waals-erők additív jellegűek, azaz függetlenül érvényesülnek a többi összetartó erők mellett. A hidrogénkötésben egy hidrogénatom két másik atomot köt meg. Az olyan molekulák között, amelyekben a hidrogén a legnagyobb elektronegativitású atomokhoz – oxigén, nitrogén, fluor - kapcsolódik, jóval nagyobb összetartó erők lépnek fel, mint a van der Waals-erők.